Válasz

♥♥♥ Hiányzik,

de mégis szúró szemekkel gondolsz rá,

imádod, de mégis gyűlölet fakad kibelőled,

övé akarsz lenni de mégis meghátrálsz,

felejteni szeretnéd,de mégis mindig ő jár az eszedben,

összetört mindened,mégis stabilnak mutatod magad,

sírni szeretnél,de mégse vagy rá képes... ♥♥♥☺

Azt hiszem, elérkeztem depresszióm csúcspontjára, ahonnan már csak két út vezet. Az egyik ha visszalépek, megint sírok éjszakánként...

A másik, ha mostmár elfelejtem, ugyanis felteszem rá már a 2. nyaramat arra a célra, hogy elfelejtsem. Így érzéseimet papírra vetettem. Bár majdnem elsírtam magam, viszont a könnyeim visszamentek, ugyanis időközben ledőlt a farakás az udvaron, most azt teszik össze az anyámék...:)

Na, íme a szívfájdalmam:

"Barátnőm megkérdezte: - Ha megkérdezné..., járnál vele? - én elgondolkodom.

Azzal, kiért másfél éve dobog a szívem? Ki elhagyott? Ki másba szerelmes? Kinek én csak egy kislány vagyok? Ki összetörte a szívem?

Ezt válaszolnám (az akkori vállvonogatásom helyett):

- Nem tudom. Félek. Félek, hogy megcsal. Hogy elhagy. Hogy másodszorra is összetöri a szívem. Félek ettől az egésztől. Félek, hogy neki sosem leszek olyan, mint ő nekem volt. Ezért sem hiszem, hogy ez egyszer is meg fog történni. Szerintem sosem fog úgy érezni irántam. Ettől rettegek. Hogy mint egy babát, dobálja a szívemet ide-oda, miközben az folyamatosan a rószaszín ködben fuldokol.

Nem! Én ezt nem hagyom! Sokáig sírtam miatta, de ezt sosem (?) fogom tudni megbocsátani neki. Ez nem olyan dolog, amit olyan könnyen ellehet feledni.

Talán... Ha a sors is úgy akarja... Talán majd képes leszek neki megbocsátani. És talán találok egy nála jobbat, ki megbecsül, és képes viszont szeretni! ♥ :'((("

A szexi tanárnéninek ajándékba!

Angelika! Ezt csak neked:

Angelika!!! Olvasd el!!!

Kedves Angelika!

Ím egy vers tehozzád,

ki éjnek évadján telefonál,

"Sok lesz ám a telószámla"

s ő tovább dumál: Gyerünk! Mondd már!

ÁÁÁ! Leszarom a vers költést! (gondoltam, így bevágódok...:D)

Nos, Angelika! A komimban csak annyit említettem, hogy "Milyen könyvet olvastál?" és valami oyasmi hogy "ja, és most jön a szigorú magyar tanár és a stréber lánya szöveg".

Angelika!!!!!! Tejááá ezííí főhívtááá???

Jahm. És plíííz regisztrálj!

Menj a Neon.hu-ra, és onnan már (remélem) eligazodsz...

úúúú léccíííííí regíííííízzzz!! Plíííííz!

- Okiii:D (muhahahaaa)

Pálinkás köröm ^^

Jujjj! Köszi Kicsi_Hell!!!

kitaláltam fél 7-kor, hogy átmek Eszterhez megcsinálni ÍGY a körmeimet. Odamentem, és kiültünk a telepre egy padra. Hááát.... Nem igazán mondhatom, hogy jók lettek. Neki haloványan látszik egy macska, én nekem meg egy telefon, meg pár betű... Na, de elsőre csináltuk! Azért jó volt, mert 1 óráig maradhattam, aztán meg száradó körömmel bementünk a játszira.

Amúgy meg kémia versenyben 3. ok lettünk Klauval, és Herman Ottóban első lettem holtversenyben. ÁÁÁ. én nem akarok menni erre a szarra... Na, mindegy...

#19

Sziasztok!

Azt hiszem, a hosszú hétvégén öregedtem vagy 60 évet, mivel a mamáméknál voltam. vonattal mentünk én meg anyám, és... húúúúú... Igaz, volt ott egy... (na, ki?:D) de olyan fárasztó volt! Viszont a Nyugatitól elájultam! Hogy az milyen nagy! xDD

ja, és ezen a videoklippen szakadtam: XDD

ÉÉÉÉÉÉÉS!!!

Húúúúú. miközben mentünk a vonattal anyámnak mondogatom: De jó graffitik! Én is akarok ilyeneket rajzolni!

és íme egy ilyen művem: (tegnap rajzoltam)

na, milyen? Szerintem kúúúúúl:D Ja, és mamától kölcsönvettem az Üvöltő szeleket. Így, ha Pipsiiikének lenne kedve, akkor kölcsön adnám neki. Ha lenne kedve...

Jah! És a rokonyoknál tett látogatásomnál túrtunk egy csomó jó ruhát. Olyan... hippiseket! Igen! Tök jóóóóók.

ja, és rájöttem arra, hogy büszke lehetek a vérvonalamra. Szombaton buli volt a tanyán, az összes rokonnyal, és olyan hülyék voltak! A fele társulat kicsit részeg volt, azt az összes unokatesóimat lefényképezték egy szamáron. Szerencsére engem nem dobtak fel rá, úgy mint a Nikit. Én ott szakadtam. Jóóó volt:D Ili néni meg nézi a képeket, amik róla készültek, azt ilyet szól: Na, a vén trotty!

Ma meg (szerda) első nap. ÚÚÚÚÚ! A sérómat úgy belőttem és egy jó pólómat vettem fel, és tök megdicsértek. Robika ilyet szól nekem: Szép vagy! Tök szép vagy. Én meg nézem egyet o.O

És semmi kedvem sincsen az este edzésre menni!!! Hülye atlétika! Nem írtam, de szerdán volt a verseny, és ott csapatban 5. lettem a hatból, egyéniben meg 7. a kb. 25 ből. Jah! És kislabdadobásnál megint a Vivikére gondoltam és 24 métert dobtam!

Első dobás szar lett. P. bácsi mondja: Mérgesen! És meg rá gondoltam, és tádámmm!!! Azt mondja: Na, mivan? Van valami haragosod? és meg bólogatok xD

És megugrottam a 370-et! WoW! Ekkorát még életemben nem ugrottam. 600 méterben meg 2. lettem. Oszt ennyi.

Jéééé! És most találtam meg ezt a fotót:

Ezen mi vagyunk rajta (én, Niki, Eszter, Leila). Ez még tavaly nyáron volt! ÓÓÓ de jó nap volt! Én vagyok az I, L :D:D:D:D:D

Ja, és tegnap kimentünk az Eszterrel és lementünk a Bogihoz. A Bogi átküldött nekem egy csomó jó zenét, és most azokat hallgatom

Anyám, ez bazi jóóóóóóó!!! (Szeretlek SP!!!♥xDD)

És ezt nem küldte, de naon tetszik ^^

Szomorú vagy?

Bazi sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan kezdjem el írni ezt a bejegyzést. És hogy egyáltalán meg-e írjam? Mivel kezdjem? Az én történetemmel, vagy inkább a lecseszéssel? Arra jutottam, hogy pontokra szedem, és a végén egy pontban elmondom, mit akartam ezzel.

Este 10-kor jött az ihletem, hogy ezt a bejegyzést leírjam, és egészen 11-ig ezen gondolkodtam.

Bocs, ha meg foglak titeket bántani, de nem nagyon érdekel.

És most elkezdem.

Igaz történet alapján:

1. Kérdem én: Nektek mi volt életetek legnagyobb félelme? Mikor úgy féltél, hogy remegett a lábad, és a további életed forgott kockán. Vajon ebben a házban töltöd majd a további életed, amelyikben most élsz, vagy felrobban? És a kettőt csak az idő választotta el egymástól. Az a pár perc…

Az egészet nem akarom elmesélni. Csak az alapokat.

Lehetséges, hogy az olvasók közül megtörtént már veletek. Remélem, nem.

Akkor kezdem.

Az udvarunkat teljesen belepte a koromfekete füst. Alig láttunk valamit, bátyám pedig idegesen beszélt az apámmal telefonon, akik nem voltak itthon. Ketten voltunk.

Én kipróbáltam nyitni a garázsajtót, de a füsttől csak nehezen találtam meg a zárt, azután pedig (ha nem is) de olyan volt, mintha egész Magyarország fekete füstben lenne.

Pár perc múlva apám kb. 100-zal behajtott a kocsibejáróra, közben neki ment az útpatkának, és így görbén állt be. Apa hozta a slagot, engem pedig beküldtek egy késért, hogy vágjam el a slagot összetartó madzagot.

Mire beértem, anya hívott a vezetékesen. Sírva beszélt, és mondta, hogy felhívta egy barátnőjét, akinek a férje tűzoltó, és kiküldték a tűzoltókat.

Közben meg is érkezett az a bácsi, aki csak beszélt az apának a garázsból, aki a pincében  oltotta a tüzet. Abban a percben a nővérem barátja is megérkezett, aki láttán megkönnyebbültem. Egy ismerős!

Egy másodpercre belopóztam a garázs füstjébe, és lenéztem a lépcsőn.

A kép még mindig a fejemben van. Apa a kb. másfél méteres lángokat locsolja a kerti slaggal, és a tűz csak egyre terjed. Végül a bátyám rám üvöltött, hogy jöjjek ki onnan. Aztán pár percre bementem a házba, ahol kitört belőlem a sírás. Jöjjenek már a tűzoltók!!!

A tükörbe nézve meghökkentem. Kissé kormos voltam, a szemeim pirosak, és az arcomon a rémület teljes képe tükröződött. Aztán anya felhívott, aki érdeklődött, hogy mivan. Én meg annyira féltem, hogy reszketett a kezemben a telefon, és mondtam h nemtudom. Anya valamit még mondott, én meg ezt mondtam: Ahhj. Semmi! És levágtam a telefont.

Még az a szerencse, hogy a nővérem barátja tartotta velük a kapcsolatot. Én meg lávágom a telefont?!!!

Közben elengedtem a Csokit, nehogy a füsttől valami baja legyen, és tudom, hogy hoszú a bejegyzés, de leírom, mit tapasztaltam.

Odamentem hozzá. A láncát levettem, és valahonnan valami segítő valami fogta a kezem, és a nyakörvét visszarakta rá, hogyha legalább elszökik, akkor tudják, hogy van gazdája. Csoki közben már toporzékolt, éreztem, hogy fél. Ezt mondtam neki:

- Csoki, kérlek gyere vissza, majd késöbb! – és abban a pillanatban éreztem valami furcsát. Valami belülről jövő hangot: Visszajövök.

Tudom, most őrültnek hisztek, de komolyan ez volt! Akkor rájöttem: Ha teljesen nyíltak vagyunk egy állathoz, és egyszerűen akarjuk, hogy válaszoljon, akkor meghalljuk az állatot. Csokit elengedtem, aki kifutott az utcára, és csak a tűzoltók érkezésekor jött vissza.

Akik elég későn érkeztek… Apám addigra eloltotta. A tűzoltók még felhozák a robbanásveszélyes anyagokat. Közben olyanokat hallottam, mint például:

A tűz a pincében keletkezett, a lakosok az udvaron vannak, a tűz szintje 2-es (vagy 1? Vagy 3? Nem tudom már…) és a többi.

Apám mikor feljött, tiszta korom volt, az ünneplő gatyája is leégett, de legalább egyben van. A helyzethez képest nyugott volt. Azt mondta: Szerencse, hogy kapott tűzoltó kiképzést a munkahelyén.

Ezek után a tűzoltók elmentek. Anyát próbáltam megnyugtatni, de hogyan lehet egy ideges anyát megnyugtatni, aki távol van, miközben én is félek?!

Apa elment megvenni az új csöveket, mert a tűzben az egész csőrendszer elégett. Rögtön hívta a szerelőt, aki egész nap dolgozott. Aztán anyáékat hazahozta a nővérem barátja, és egész estig a tűzről beszélgettünk. Én ezt csak később tudtam meg, de a gázkazán (amit nem használunk, csak ott volt) teljesen elégett, és ha pár perccel később jön meg apa, akkor léri a tűz a csapot, ami robban. Hát…

A mi felelőtlenségünk miatt jött a tűz. Isten viszont adott még egy esélyt. Segített apának eloltani a tüzet, és megkímélt minket egy robbanástól is. Köszönöm Istenem! Azóta hálás vagyok neki.

Viszont a bajban derül ki, kik a barátaink. Én ezután (igen, rögtön, mint ahogy a bátyám is TS-en elmesélte a haverjának) rögtön felmentem msn-re, és elég hosszan megírtam a barátnőmnek az egészet. Küldtem neki egy sms-t is, hogy jöjjön föl, de nem jött. Nem is írt vissza később sem. És ez fájt. Nagyon fájt.

2.

A tűzeset után persze minden megoldódott. Ez pontosan január 21.én volt, anyám névnapján. A rokonok küldtek pénzt, a biztosító is kijött, akik pár hét után is küldtek pénzt. A papám könkréttan szívrohamot kapott. Apám el is mesélte, hogy volt, amikor 120-szal jött a trabival át a szomszéd városon. Ja, és hogy találkozott rendőrökkel is. Akik nem büntették meg.

És most ezek után ki az, aki dumál?

A tűzeset után sokat beszélgettünk a családdal, ezután minden rendbejött, anyámat kirúgták a munkahelyéről… majdnem apámat is… De nem ez a lényeg.

Egy csomó blogon (és most nem csak a neonra gondolok) azt látom, hogy szidják a szüleiket, mert - mondjuk - nem engedik el bulizni. Mindennek elhordják a barátaikat, mert - mondjuk - elmondták a titkukat…

Csupa rossz bejegyzés, amivel csak az olvasó kedvát rontják le.

Kérdem én: Minek?

A hisztidnek biztos van egy alapja, amiről te tehetsz.

És ezt az utolsó pontba szántam, de akkor most ide írom le.

Mint azt az elején is írtam, ennek a bejegyzésnek az ihlete este 10-kor talált rám.

Miközben a Bon Jovi – It’s my life magyar szövegét olvastam.

Korábbi bejegyzésemben, amiben a Bon Jovi életét írtam le, már említettem, hogy ez a szám már egy éve a kedvencem. És hogy sokat köszönhetek neki.

Pontosan nem tudom, kik azok a Tommy és Gina, de sok számban az ő nevük szerepel. Hogy dolgoztak, de nem jó az életük, meg ilyesmi.

És ezt a számot már kívülről fújom.

Egyszer csak meghallottam ezt a mondatot: Like Frankie said I didi it my way…

Akkor egyszerűen valami szöget ütött a fejemben. Vagy ezerszer meghallgattam ezt a dalt, de ez eddig nem jutott az eszembe. Azonnal kikapcsoltam az MP4-emet, és 11-ig csak gondolkodtam.

Mint Frankie mondta: A saját magam módján csináltam.

És ez engem annyira elgondolkodtatott!

Hülye emósok! Minek vagytok a világon? Hülye depresszió! Öld meg magad!

Az egész életedről te tehetsz. Ha sötét vagy, akkor el kéne gondolkodnod: több időt kéne foglalkozni tanulással.

Vagy ha mondjuk a többiek lekváznak, akkor nem gondolod, hogy meg van rá az okuk? Semmilyen csúfolást nem ok nélkül találtak ki.

Mondjuk 3 verziója van annak, hogy a többiek csúfolnak.

1, Valóban az vagy, aminek mondanak. Erről lehet, hogy nem tehetsz (mondjuk, hogy szőrös a lábad) vagy tehetsz (kinn van a picsd a miniszoknyából)

2, Csak menőnek akarnak tűnni. Igen? Attól lesztek menők, hogy másokat szégyenítetek meg? Nos, ne hagyjátok magatokat! Mindenkit lehet bármivel csúfolni. Ráadásul ha csak a menőség miatt csinálja, akkor egyszerűen csak ennyit mondhatok: SZÁNALMAS!

3, Fel akarja magára hívni a figyelmed. Huhúú. De sokszor voltam így! Direkt léptem rá mások cipőjére, hogy legalább egy „ajj hagyjál már” vagy egy visszalépést kapjak. De, addig is foglalkoztak velem. De, ha esetleg tényleg a csúfolás útján akarja felhívni magára a figyelmed, akkor gondolkozz el: Olyan barátok után fussak, akik meg sem értenek, kiközösítenek, vagy le se szarnak? Itt egy ember. Aki barátkozni akar velem. Akkor fordulj meg, szard le a többieket, és vedd észre ezt az embert, aki csak fel akarja hívni magára a figyelmed. Ne várj a barátokra karba tett kézzel. Keress te barátokat!

Vagy ha nem akar barátkozni az illető, vagyis felhívni magára a figyelmet, akkor lehet, hogy valami családi probléma miatt csúfol, vagy mert ezt látja otthon. Annak viszont komoly családi háttere van.

Na, de túlságosan elszaladtam. Hol is tartottam? Ja, igen

Hogy mi folyton elégedetlenek vagyunk az életünkkel. Ha valami rossz történik velünk, hajlamosak vagyunk elveszni a rossz dolgokban, ahelyett, hogy az apró boldogság cseppeket keresnénk az életben. Millió van, csak meg kell őket találni.

Hameg egyszerűen túlságosan nem megy semmi, nagyon rosz dolog történt veled, akkor se légy elégedetlen, ne fikázd a szüleidet, tanáraidat, a barátaidat. Öntsd ki a lelked a kutyádnak, valamelyik állatodnak. Vagy egy sokkal egyszerűbb dolgot mondok: A barátodnak.

3.

Mikor már teljesen le vagy törve, nem segít rajtad semmi, a szekrényedbe zárkózva hallgatos a rock zenét (saját példa:)) akkor gondolkodj el egy kicsit.

Mindened megvan.

Van ház a fejed fölött. Van hol aludnod. Van családod, vagy barátaid, akik egy-egy jó napon fel tudnak vidítani.

Vagy ha súly felesleggel bajlódsz, akkor se szomorkodj el. Minden nap sétálj egy 20 percet kinn a szabadban, vagy fuss egy kicsit. Vagy ha ez égő, és van a környékben erdő, akkor menj ki, és ott fuss. Hidd el, a föld út sokkal jobb, mint a beton.

Vagy ha a futást utálod, vidd el sétálni a kutyád. Vagy a macskád.

Én milliónyiszor hívtam már a barátaimat kutyátsétáltatni, de egyetlen egyszer sem jöttek. A barátnőm beteg volt, és csak miatta legyalogoltam 2,5 kilómétert a Csokival, és mit kapok? A teraszán áll köntösben, és úgy ordibálunk. Én valami olyasmit gondoltam, hogy lejön, leülünk a padra, és beszélgetünk. Nem volt valami halálos betegsége, lehoztam megmutatni a kutyám is, és erre mit kapok?

Megkérdi, hogy miért jöttem, én meg mondom, hogy csak, és elköszönöm tőle, és megint legyaloglok 2,5 kilómétert a kutyámmal.

Persze ezzel nem akarlak a sétától elkedvetleníteni.

Huh. Azta bakker mennyit írtam! Ha akad egyáltalán olyan kedves olvasó, aki veszi a fáradságot, és elolvassa, akkor annak köszönöm! Ezzel csak azt akartam összehozni, hogyha történik valamilyen rossz, akkor ne bátortalanodj el, hanem örülj valaminek. Mint Pollyanna, aki legalábbis elolvasta a könyvet.

Mert Isten csak annyi terhet rak a válladra, amennyit elbírsz. Szóval ha rossz dolog történt, hidd el, ott fenn csücsül egy kedves ember, aki segít. Mert ha kérsz, akkor megadatik.

És hidd el. Padlón lenni a legjobb golog. Mert onnan már csak fölfele visz az út!

Köszönöm a figyelmet!!!:D

Új design - tetszik?

Hali!

Új designnel szolgálhatok a (nemlétező) rajongóimnak.

Köszönöm, köszönöm a tapsot! Mostmár abba hagyhatjátok :D

Higgyétek el. Két délutánom ráment az egészre. Nagy segítségemre volt ez az oldal:

http://papirlap.blog.neon.hu/archives/2012/02/09/Elso_resz_-_Absynthe_avagy_a_kulsorol/

Köszönöm!

A sárga-kék megoldás egyébként lehet, hogy egy kissé vakít. Nem tom. Lécci mondjátok el a véleményeteket! Köszi:D

Ja! És valaki tudja, hogy hogyan kell MP4-et betenni? Megköszönném neki. Húúú tök jó lenne egy sötétkék *-* De sötétkék mániás vagyok!:O

És most nagy szívfájdalmamra holnap suli... Igen, nekünk ma sem volt iskola...

Helyette az erdőn leheltem ki a lelkemet a megszakadástól, aztán meg a drága barátnőim nyafogását hallgatnom. Akik ráébresztettek arra, hogy úgy nézek ki, mint egy drogos. Apám az erdőn fejbe kólintott egy ággal, így a szemem alatt egy lila folt éktelenkedett, ami csak úgy oda ment. Úgy nézek ki, mintha bevertek volna nekem. Ráadásul lehet, hogy a fáradság miatt is narkósnak nézhettem ki.

Juj! Én így bevert szemmel nem akarok suliba menni! mondjuk ez még jobb, mint amikor egy erdőn való nap után a szél úgy kifújta a szemem, hogy az egyik kisebb lett, mint a másik. És még be is vérzett. Na, aznap egy rémálom volt a suli. Kicsi kínai:D

De még mindig jobb a bevert szem, mint kínainak lenni ;P

ÉÉÉÉÉS! Egy körkérdés!!!

Ki nézte tegnap Az arany iránytűt? Nekem nagyon tetszett, bár nagggyon sok mindent nem értettem. Apám sem. De majd elakarom olvasni könyvben is. Szerintem nekem Csoki a daimonom. Mondjuk nem vagyunk egyidősek, de nagyon közel áll hozzám. És e kérdésre apa is a kutyánkat, Csokit, mondta nekem daimonomnak.

És azután pedig néztem a Bakancslistát. Én is írtam egyet. Nem jutottam sokra vele.

Első pont: Kiengedett hajjal iskolába menni. - Sose fog teljesülni.

Na, de csak ennyit akartam. Ha tetszik a design, akkor csillagozzatok nekem, és akkor tudni fogom, menyire jó. Thank you very much!! :DD

Na, ennyi volt mára!

(Jujj. Ha holnapra sem múlik el a lila folt, akkor majd ezt állítom: Jeremy adott nekem drogot!:DD)Hihihi^^

Pipellő ♥

Üdv újra!

Az utóbbi időben eléggé tornacsuka mániás lettem, és anya két hete hozott nekem egy tornacipőt. Ami 41-es létére kicsi volt reámO.o

Összemértem a tesis tornacipőmmel, hát... kb. egy centivel kisebb...

Így anya visszavitte a szerelmem:D És azóta szinte mindennap kérdezgetem, hogy hoztak-e már nagyobba?

És most feltudtam tenni a képeket. (igen, mert én lefényképeztem:D) Íme az én kisz drágaszágom *-*:D:D:D

És ezentúl leszarom a fiúkat! B+ GigaTitok!!! :P

Szerelmes vagyok belé!!!xDDD ♥ :PP

Fire

Üdv mindenkinek!

A Hunger Games ihletet adott (nyugi, nem fogom lemásolni) így elkezdtem írni egy történetet. Természetesen nem fogok ezzel egy blogot létrehozni, ugyanis ez csak egy nagy fellángolás, ami nem tart sokáig - mint nálam mindig. Egy egész mappát vezetek újabb és újabb történetekkel, amiket nem tudok befejezni.

A tüzet egy személyes élményem miatt vittem bele, kicsit átírva.

Olvassátok el, és mondjátok el a véleményeteket. Köszi:D

Sok éve történt már. Történetünk kezdete előtt pontosan 15 évvel.

A bakersfieldi temetőtől délre, egy nyomornegyed kellős közepén. Ahol a kosz és piszok sokkal több, mint a hajléktalan ember. Ott ahova a madár helyett a patkány jár. Ahol az emberek napi pár dollárból keresik meg az ételüket, hogy eltartsák – átlagosan – öt gyermeküket. Ahol a legtöbben fekete bőrűek. Ahol napi szintre megy a verekedés az élelem miatt.

És ahol mindenidők egyik legnagyobb polgárháborúja dúlt. A falvak porig égtek, s a füsttől még az orrunk hegyéig sem lehetett látni.

Emberek százai rohantak ki a tűzből, hogy mentsék értékes portékáikat, maguk után húzva gyermekeiket. Mindenhol megrémült arcokkal lehetett találkozni.

Anyák, kik gyermekeik miatt aggódtak, s magukhoz ölelve futottak az életükért. Apák, kik családjukat keresték, és minden erejükkel harcoltak az ellenséggel. Gyermekek, kik sírtak a szörnyű látványtól, s nem értették, mi zajlik körülöttük.

Ám szemünk egy valamin állapodik meg. Egy pajta. Ami be van zárva.

Odabenn egy anya és 3 gyermek. Egy már 6 éves lehet, a másik éppen hogy járni tud, a harmadik pedig még szopik. A pajta ajtaja már meggyulladt. Nem volt esély a menekülésre.

A lovak hangosan nyerítettek, és megbokrosodtak a nagy füsttől. Az anya idegen szavakat suttogott gyermekeinek, miközben arcukon a rémület jelent meg. Semmi esély nem volt a túl élésre.

Azonban még is volt egy. A pajtának volt egy vészkijárata is. Egy aprócska ajtó, fenn a padláson, amin egy falépcső vezet kifelé.

Az anya arcára kiült a remény. Azonban az aprócska ajtón ő nem férhetett ki. Megragadta a gyermekeit, és a létrához vezette őket. A legidősebbnek idegen nyelven mondott valamit, mire az bólintott. Megfogta két kisebb testvérét, s elkezdett felmászni a létrán. A legkisebbet a bal kezében fogta, így a rozoga létrán csak egy kézzel tudott haladni. A létra pár foka már eltört, így kettőt is kellett lépnie, amit épp hogy elértek aprócska lábai. Mire felért, felhúzta középső testvérét is. Majd az anyjára várt.

A padlásról tisztán lehetett látni, hogy már a pajta elülső fele lángol. Már csak pár méterre van anyjuktól. A nagyobbik gyerek aggódva nézte anyját, aki habozott. A létra nem bírta volna el az anyát. Nem, ez nem volt jó.

Az anya arcára a félelem ült ki, ahogy rálépett az első fokra, s az leszakadt. Nem lehetett mit tenni. Már csak pár méterre voltak a lángok.

Az anya szavakat kiáltott gyermekeinek, s azok hevesen bólogattak. Végül még az anya lábújjhegyre állt, s megcsókolta a homlokukat, s azok kúszva elindultak. Pár métert mentek, mire az ajtóhoz értek. A fiú azt könnyedén kirúgta, és kinézett. Egy rozoga, törött lépcső vezetett le. Megfogta legkisebbik testvérét, másikat karon ragadta, s óvatosan lementek.

Sikeresen kijutottak. Azonban anyjuk benn maradt.

Az idősebb tanácstalanul nézett körbe. Mindenütt lángok, és lovas barbárok, kardcsattanások, ijedt emberek.

Legkisebb testvére hisztérikusan bömbölt fél karjában, másik testvére pedig erősen fogta a kezét. Rémület volt az arcán. A remény elveszett. Ha ők ki is jutottak, anyjuk benn maradt, s itt kinn minden lángol. A lángoszlop hatalmas fél körben vette őket körül, ahogy nyelte el az avart maga előtt. És a kör egyre szűkült. Még tétováztak, mit tegyenek.

Magukra maradtak. Az anyjuk benn égett. Mögöttük a ház fala is lángokban állt.

Nem volt menekvés. A középső sírva karmolászta a nagyobb szakadt pólóját, és idegen nyelven ordított neki.

A lángok már csak pár méterre voltak. Azonban abban a pillanatban egy lovas tűnt fel. Hekete köpeny volt rajta, csuklyája a fején. Az arca sötét volt, nem lehetett látni a lángoktól. Köpenye a ló combja alá ért. A lovas átvágott a tűzoszlopon, s megállt a gyermekek előtt. Azok ijedten néztek fel rá, és a hatalmas fekete lóra, aminek a pofáján egy szabályos fehér csillag volt látható.

- Ne féljetek. Gyertek. – intett a kezével, nem törődve azzal, hogy nem értik a nyelvét. – Itt biztonságban lesztek.

Női hangja volt. Lehajolt, s elvette a legkisebbet, akit maga elé ültetett, majd megfogta a középsőt is, és felhúzta. A lángok pár centire voltak, és súrolták a ló patáját, amire a ló fel emelgette a patáit.

- Gyere! – szólt a legnagyobbnak. Az, mintha csak értette volna a nyelvét, fel emelte a karjait, s még időben a lovas mögé tudott ülni, hogy a lábait megégette volna a tűz. A lovas egy szempillantás alatt átvágott a tűzön. A tűz melege megcsapta a legnagyobb arcocskáját, mire behunyta a szemét.

Még egy utolsót visszapillantott. A pajta most lángokban állt.

- Isten veled Édesanyám! – suttogta az anyanyelvén, majd könnyek szöktek a szemébe, ahogy a lovast hátulról átkarolta.

#14

Jó nagyot! Jelentem: Élek és virulok!

Két hét után újra jelentkezem. Röviden összefoglalom a hetem:

Ma egyébként levágattam volna a hajam. Csak hát inkább nem akartam és megbeszéltem M. nénivel (papám barátnőjével) hogy inkább majd nyáron. Addig növesztem (ha még nő egyáltalán. Két éve vágta le, egy éve meg már ugyanakkora.)

Tehát: hajvágás lemondva. Pedig már volt is róla képem, milyet akarok. Na, mindegy...

És holnap pedig mentünk volna Komáromba fürödni. Csakhogy a nővérem mondta, hogy a barátja, meg az anyja (akikkel mentünk volna, így négyen) nem érnek rá.

Na, ennyit a strandolásról is. Mondjuk azért örülök, mert tök szégyenlős vagyok, meg minden. Nem az erősségem fürdőruhában mutatkozni, mondjuk - szerintem - tök jól nézek ki. (És most előrángatom a nem létező egómat) Magas vagyok, kb. 168 centi és kb. 55 kiló. Mondjuk én nem tartom magam kövérnek, sőt! Nem is vagyok az. Lehet, hogy valaki néz egy nagyot, milyen dagi vagyok, a súlyom alapján, pedig nem is vagyok az. Nincs is rajtam felesleg. Apám azt mondta, csak nehezek a csontjaim. Így az álmomnak lőttek, hogy eltörik a kezem:DD (pedig olyan jó lett volna egy manővert végrehajtani a házunk tetejéről. Kis koromban kém akartam lenni, és mindenféle szuper képességekkel ruháztam magam, és ki akartam ugrani az ablakomon az emeletről. Szerencsére a bátyám megakadályozott benne, még akkor, amikor kiálltam a "kutyaólba", mi csak így hívjuk azt az ablakot, aki a tetőből kiugrik. Na, nem tom elmagyarázni... Ja, és ehhez az álmomhoz hozzátartozott a kedvenc mesém, a Tininindzsa teknőcök is :DD)

így nindzsatudományomnak lőttek, na de kanyarodjunk vissza. Ehelyett olvastam ma egész nap és egy papagályos 3D képen dolgoztam.

Ja! Amúgy meg ma van anya szülinapja. Délelőtt lementünk neki virágot venni a nővéremmel.

És jajj! Háhháá!!!xD Beszarok! Mikor jöttünk haza, a Csoki (kutyánk) ugatott, és... xDDD mi meg röhögtünk:DD

Ugyanis tegnap egész este esett az eső, meg nagy vihar volt, és Csoki pedig az egész estét végig ugatta. Így szeginykém berekedt!:D

Szokott ilyen történni szilveszterkor is, mikor ugatja este a tüzijátékokat, de most...

Egy kis vakkantás! Jujj! szeginy. De olyan aranyosan ugat most! hihi:D:D

És hála a drága barátnőmnek, aki kölcsönadta a könyvet, ma kiolvastam a Vámpírakadémia 2. részét. Jujj! BAZI jó könyv. Ez a második kedvenc könyvem (a Mediátor sorozat után, persze). El is bőgtem magam Mason halálán:((

Ja, és a héten végre megnéztem az Éhezők viadalát. Jujj! Egy királlly film! Ez a kedvenc filmem! Nagyon tetszett. El szeretném majd olvasni könyvben is!

Na, de nem akarlak titeket fárasztani. Ráadásul még meg kell csinálnom azt a hülye szolfézs házidogát Haydn-ről, meg a zongoráról. Már egy éve csinálom! mikor leszek már végre kész?????:/

És a nagy papagály-gyártásom közepette zenét hallgattam a tévéből, és pár megtetszett.

MUZSIKA!!!:D

Díjat kaptam!

1. Tedd ki a képet!

2. Köszönd meg attól aktől kaptad!

Nagyon köszönöm Pipsiiike!

3.Írj hat dolgot magadról!

- Szeretek rajzolni, mosolyogni, barátkozni, nevetni, olvasni, ja és szeretem az állatokat!:D

- Néha esténként szoktam csapni egy bulit, amiben a kedvenc zenéimre ugrálok, a sötétben. Ja, és tátogok egy filctollba :)

- Zongorázok, de tudok furulyázni is, na meg körtemuzsikázni is. (az egy körte alakú micsoda...)

- Nem írok naplót, általában a gépre írva jobban ki tudom magam fejezni, viszont van olyan, amikor egész szupi fogalmazásokat tudok összehozni:)

- Szeretem a rock zenét, és a Vámpírnaplók című sorozatot. Egyik nagy (plátói) álmom, hogy találkozzak Jeremyvel, Damonnal, és a Bon Jovival!!!

- Eddig Szlovákiában és Ausztriában voltam, de (ha lehet) ki szeretnék menni Londonba és Olaszországba is!

4. Küldd tovább öt írónak!

- Pipsiiike - mert tőle kaptam, és mert nagyon jól ír!

- NoraOak - egy igazán tehetséges írónak!

- csakLilla - hogy kedvet kapjon a blogja folytatásához, mert nagyon jól ír!

(bocsi, csak 3-at tudtam írni)

5.Hagyj megjegyzést a blogjukon!

Meg lesz!:D

Ezt nem hiszem el!!!

Nem vagyok féltékeny típus ... Csak emlékszem, hogy mi is barátként kezdtük :/♥

ÁÁÁÁÁÁÁ!!! Ekkora égést!!

Ma: Gondoltam, átmegyek az Eszterhez. Oké. Facebookon irogattunk egymásnak, mondtam, még sminkelek (xD) (Persze csak szemspirál...:))

Aztán elmegyek érte. Háhhááááá. Röhögőgörcs. Ott ül a posta előtt. Nyakig farmerban, és van rajta valami western csizma. Elkap a röhögőgörcs! Vaj színű, magassarkú, és voltak rajta valami minták kilyukasztva. Ő neki tetszett. na, mindegy. végül rábeszélem, hogy vegye le. Átvette egy másik cipőre. Aztán meg elmentünk fagyit venni. Nyammmiii:D

Azután meg szóba került GigaTitok (mostantól így hívom azt az illetőt...) Kérdezett róla, meg beszélgettünk. Átmentünk a játszin, hát kit látunk? Gigatitok épp most hozza ki a lépcsőházból a bringáját! Úristen! Ha a januárt nem számítjuk bele, amikor csak a hátát láttam a boltban, akkor 8 hónapja nem láttam! :(((

Viszont akkor láttam! És elkezdett reszketni a lábam. És, én hülye elkezdtem futni egy lépcsőházig. Huh! Ez meleg helyzet volt. Persze, tök hülyét csináltam magamból. Elfutni egy fiú elől? Pff. A poén csak ezután jött.

Még halálra sétáltattuk a lábunkat a telepen, és állandóan láttam, ahogy biciklizik az unokatesóival. Azután kimentünk Eszterrel a főútra. Tök jól elbeszélgettünk, végül ők is megérkeznek. Én tökre leblokkolok, Eszter meg: Na, tessék. Te akartad látni. Gyere, nézzük meg. És elkezdett húzni, én meg ellenkeztem, és tök égő volt! Ők pár méterre tolták a biciklit, és meg rángatom a kezemet, hogy engedje már el!!! Aztán kitalálta, hogy menjünk abba az utcába, amerre ők mennek. Én ott is elakartam futni, de magával rángatott. Én tökre sietősre fogtam, ő meg kibontotta a cipőfűzőét! Anyám!!!

Aztán megállt, hogy bekösse, mire oda értek hozzánk. Én előre mentem, de Eszter ordibált, így megfordultam. És a szemébe néztem. Igaz, hogy hunyorgott, de .... Tudom, hogy szánalmas vagyok. De úgy reszketett a lábam! Én szégyenlősen elfordultam, és ÁÁÁÁ!!!

Mikor bekanyarodtak, elkezdtem ököllel ütni Esztert. Ez nem igaz! Hogy tehetett velem ilyet!!! tök ciki volt!

Aztán vissza mentünk a telepre, és nem birtam tovább, leültem az út szélére. És beszélgettünk. Én meg elbőgtem magam:(

Szar dolog olyasvalakit szeretni, aki téged észre sem vesz, mert másba szerelmes, és 8 hónapja még csak a szemébe sem néztél!

Eszter azt mondta, hogy ő soha nem akar szerelmes lenni. Megértem. Én elbőgöm magam, mert rám nézett. Áhh! Nem értem magam!

Aztán fél óra múlva összeszedtem magam, és beszélgetve beültünk a parkba. Ott kiöntöttem a lelkemet neki, hogy egy barátnőm mindig róla beszél. (csak mert ők olyan jó barátok...) és mondta, hogy az a barátnőm akart küldeni rólam gigatitoknak egy képet, hogy tudja, hogy én vagyok belé szerelmes. CHH! Na, ezen tökre felháborodtam. Sikeresen kibeszéltük, és még elmondott még egy titkot róla. Amitől csak jobban utálom. De jó! Szóval azért láttam a telójában, hogy rólam beszéltek! Ez annyira jó...-.-

Aztán már elindultam haza, amikor szembe jött velünk. Világoskék-fekete bicója volt. Ráadásul fekete pólóban volt (Azt hiszem AC/DC-s póló) és egy farmer.

Ráadásul a haja fel volt zselézve. Büszke vagyok rá! Rocker lett!!! ♥ :DDD

Aztán elöszöntem Esztertől, és folyamatosan ő járt az eszemben.

A nővérem engem rockernek hív. Én inkább "bujdosó rockernek" nevezném magam. A szívem rocker, de a ruhám nem. Eszter (és szinte mindenki) szerint fiúsan öltözködöm. Viszont most anya hozott le a padlásról ruhákat. Találtam köztük két trapéz farmert:D Hűűű. Kell még egy Bon Jovi-s póló (amit tudom hol lehet kapni!!!) és az öltözetem is rocker lesz!!

JUJ!!! ÁÁÁ!!! Am, egy kérdés.

Tudom, tökre szánalmas vagyok. Még a szánalmasoknál is szánalmasabb. És egy ilyen fiú nemérdemli meg, hogy sírjak miatta. viszont van egy kérdésem:

Szerintetek fel vegyem a facebookon ismerősnek??? (na, enél szánalmasabb kérdést még nem hallottam xDD)

na, bocsessz a (mint mondtam) szánalmas bejegyzésért.

Gy visszaszámolva már másfél éve szerelmes vagyok belé. hihi:D Úristen! Hányingerem van magamtól. De nyálas vagyok! És...

SZÁNALMAS!!!

És egy kis zene: (bocs, de egyszerűen nem tok betelni vele. Ezt énekeltem zavaromban ma is egész nap:D)

Hogyan szivassuk meg a tancsikat?

Háááát... Mit is mondhatnék!?

Ti mit szoktatok este csinálni egy jó forró fürdőben fekve? (ne gondoljatok rosszra ;)

Én gondolkozni. Így egy hülye ötlettől vezérelve azon gondolkoztam, hogy többé nem leszek jó kislány!!!

Rossz kislány akarok lenni!!!

Így azon gondolkodtam, mit lehetne elkövetni ez ügy érdekében.

1. Dugjátok el a krétákat és a szivacsot. Mondjuk a szekrénybe. A kulcsot pedig dugjátok el.

Én, és a kedves szövetségesem, Zsófi, eldugtuk a krétákat és a szivacsot a fiókba. Jön a föci tancsi. Akar valamit írni a táblára, mire megszólal: Nincs kréta? Na, abban a másodpercben a szívem elkezdett hevesen verni (vagy nem tom mit csinálni:D) És Zsófival összenevettünk. Aztán leküldött egy fiút, hogy hozzon krétát. Szerencsére senki sem jött rá. (azonban következő órára már meglettek az "elveszett tárgyak")

Ellenérv: Mondjuk, ha kapizsgálja, hogy mi a hézag, és megkérdi, ki dugta el, akkor viszont vállalni kell. Ráadásul ha lekéne törölni a táblát, és nincs szivacs, akkor kicsit necces. Nincs kréta. Nincs szivacs. - Na, akkor. Mondja meg ki volt az!

2. Szappanozzátok be a csapot.

Én. Hülye. Amatőr. Hogy én mekkora hülye vagyok!

Gyors odafutok, fogom a folyékony szappant, és megnyomom. De, nem jön semmi. Osztálytársaim mind látják, és megint jönnek azzal, hogy nem is lenne 5-ös a magatartásom, meg hogy mit csinálok? Meg... minden. ÁHH! Mindegy.

Viszont ma délután Angival megint bekentük szappannal a csapot. Senki sem látta. Aztán felírtuk a táblára, hogy "Buldog Karácsonyt!" a felkiáltó jel egy fenyőfa volt, és a pont pedig egy alma. Ezt (az "almát") csak a mi osztályunk érti. Biztos jól megmosolyogják majd:D

Ellenérv: Ha, mondjuk a tancsi óra közben mossa meg a kezét, elég kellemetlen lesz neki, amikor megfogja a csapot. Viszont ha nem használ szappant, kész is van a beszappanozás!:D

(Ezt a trükköt lehet ajtókilincsen is alkalmazni)

3. Rágógumi a szék alá.

Hm. Mindenki szeret rágózni, nem? Hopp, egy kis mozdulat, és be a szék alá.

Ellenérv: Itt is elég kellemetlen lehet majd a tanárnak. Így ezt én jobban ajánlom ha az egyik osztálytársatokon akartok kicseszni. A trükk tuti. A többiek jót nevetnek. Viszont ha elég "balhés" vagy, akkor rád kenhetik, és ha te voltál, akkor ciki lesz majd "eltüntetni" a ragadós rágót a székről, és a földről.

Figyelem! Tanároknál nem ajánlatos!!!

4. Firka a táblára.

Elég amatőr trükk, de jót lehet rajta derülni.

Fogsz egy krétát, és fel írsz egy 10 szavas csúfolást és káromkodát a táblára, majd húzol egy nyilat a tanári szék felé. Általában, mikor a tanárok bejönnek, végig néznek az osztályon. Viszont, tapasztalatból mondom, hogy ha az ajtóval szemben vannak az ablakok, akkor a tábla fénylik. Bár ez nem mindenhol van így. Íg elsőre nem fogja meglátni a káromkodást.

Itt ajánlani tudom a szivacs eldugós trükköt is. Még jól jöhet!

Ellenérv: A tanár roppant dühös lesz, megaláztatva érzi majd magát, ráadásul a szivacsot sem találja. Jöhet a kérdés: - Na, akkor. Mondja meg, ki volt az. És az ellenőrződ már landolt is a tanári asztalon.

5. Cseréljétek ki az asztalokat.

Szintén amatőr trükk. Mi ezt egyszer megcsináltuk. A tanári asztalt hátra húztuk a leghátsó asztalhoz (a mi asztalunk helyére) és a mi asztalunkat pedig előre vittük. A tanárnak fel sem tűnt a "baleset". Viszont viccesen telt az óra.

Ellenérv: Ehhez nincs. Ez már tényleg az "egyszerű diákcsíny" kategóriába tartozik. Ha a tanár jófej, és ha észreveszi, akkor egyszerűen egy jó ízűt nevet. Vagy ha nem az... Ajj! Na, mondjátok már meg? Melyik tanár ne lenne mindenkivel jófej??? (ez költői kérdés volt)

Figyelem! A tippek totál amatőrök. Viszont az első lépés a "rosszkislány" címszóhoz már meg is volt!

Gudbájj:D

(ha akartok, hozhatok még ilyen "Hogyan készítsünk ki valakit" bejegyzéseket.:D)

Tippek: Hogyan készítsük ki anyánkat?

(Jól van. Készen vagyunk? Oké, akkor mindenki a helyére. Csapó! És tessék!)

Először is:

1. pont: Olvasd egész nap a Szent Johanna Gimi valamelyik kötetét az apukád szobájában, az íróasztalára feltett lábbal. A taktika tuti. Két percen belül elkezd veled ordibálni, hogy vedd le a szartaposóidat az apád íróasztaláról, hogy ne olvass egész nap, hogy a függönyt is bekéne húzni, mert belátnak az utcáról, hogy bekéne húzni a kukát az utcáról és hogy az udvaron nem pakoltatok el magatok után.

2. pont: Tovább olvasd a SZJG valamelyik kötetét a szobádban ülve. Pár perc múlva, ha hallod, hogy valaki lépked fel a lépcsőn, kezdj el angolt tanulni. Miután 1 perc múlva bemegy a szobádba, szemrehányást tesz, hogy gondolja, 1 perccel ezelőtt kezdtél csak el tanulni. És ez pontosan így van!

3. tuti pont: Mond neki, hogy holnap zongora tanszakid lesz, és kezd el neki játszani a darabodat. Ő türelmesen hallgatni fog, közben néhányszor elalszik. Végül játssz el neki egy ősrégi darabot, aminek a hangjait elfelejtetted. Fél óra múlva a kottát a földhöz vágod, amiért nem megy, majd elkezdesz az anyukádnak beszélni, hogy kéne gatya, meg pulcsi, meg sötétkék tornacipő. Aztán elkezdesz hisztizni, hogy nincsen pulcsid. Mire az anyukád az összeset átnézeti veled, és az ősrégi cuccokra azt mondja, jó. Mire te lépsz, hogy manapság nem így öltözködnek, és hogy ma is "lefiúztak" az osztálytársaid. Mire ő kontrázik, hogy manapság olyanokban járnak a gyerekek, amikben jól érzik magukat, és van rá pénzük. Mire te mondod, hogy te nem érzed jól magad.

4. pont: A fél ruhás szekrényedet kidobálod, mondván: kicsi. Így a jó édes anyukád egy óra szenvedés után kimegy a szobádból, mondván: kikészítetted. És te ennek örülsz!

Nos, adtam néhány tutkó tippet. Lehet, hogy a felét nem fogod megcsinálni. Sőt, kétlem. De ma én ezt megcsináltam. És az eredmény 100 %-os lészen!

Viszontlátásra!

(kész! jól van. Ügyesek voltatok! Gratulálok! Most pedig húzás Szent Johanna Gimit olvasni!!)

Papii:D

BÚÚÚÚÚ!!! Megijedtetek? Igen? Na, jó értem. Hülye vagyok. Kösz az elismerést :D:D

Húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú...

Na! Hol is kezdjem.

Na, jó. Az elején.

Szóval. Ott aludtam Papinál:D

Vagyis szombaton még kint voltunk az erdőn, és gyújtottunk egy tüzet, amit annyira elhordott a szél, hogy fél órán keresztül oltottuk. Az összes piánkat rálocsoltuk, és ami az egyik legborzasztóbb: egy patkány megégett, és apa agyonütötte, mivel nagyon szenvedett. Én persze el is sírtam magam, és tettem egy (még számomra is furcsa) kijelentést:

- Én nem akarok állatorvos lenni. Mert akkor csak az állatok szenvedését látom.

Apa: De a gyógyulásukat is.

Hááát. Nem gondoltam komolyan. De mostanság a grafológia is érdekel. Mivel van egy híres rokonunk, aki grafológus. Meg csak úgy szoktam úgy magamban mondani, hogy ennek az embernek ezt szűröm ki az írásából.

A másik borzasztó tény, ezzel a fél erdő leégett (dehogy is :D) dologgal, hogy nem csak a fél erdő, hanem a hajam, a szemöldököm, és mivel 3 a magyar igazság, a szempillám is.

Ne ilyedjetek meg, nem vok kopasz. Csak a homlokom tetején egy kevéske hajszál (amik hajmosáskor lejöttek) a szemöldökömön meg sem látszik, és hát.. a szempillám fele olyan hosszú volt. De, mindegy. Majd vissza nő. (Éljen az optimizmus!!)

Na, és ezután hazamentünk, aztán összepakoltam meg hajat mostam meg minden, azután még letöltöttem zenéket, de már nem volt időm feltenni az MP4-emre, mivel megjöttek.

Aztán oda értünk, vacsiztunk, és néztük a Luxort (papa nagy lottó-fan, majdnem nyertünk 400 forintot!!! :D) aztán meg néztük a Csillag születiket. Végül minden félét néztünk. Meg olvastam meg minden. Aztán meg lefeküdtünk aludni.

Reggel reggeliztünk, olvastam, aztán elrángattam papát a boltba. Hoztunk M. néninek csokit a kajához, meg vettünk fagyit is :D

Végül elmentünk a piacra és beszélgettünk. Én kinéztem AC/DC-s pólót, amit csak úgy közöltem papával, mire (kicsit süket) nem értette az "éjszídíszí"-t, úgyhogy odajött az eladó, hogy mi van, én meg mondom semmi. Ő meg hogy "mondjam". Én meg, hogy csak mutattam a papának az AC/DC-s pólót.

És elkezdte mondani, hogy lehet pólókat rendelni együttesekről. Aztán megkérdi: És, ki a kedvenced?

Én nem tom, ezt hogy értette, de vörös fejjel mondom: Bon Jovi.

A nő néz rám olyan "Na, az meg melyik" aztán hogy mentse a menthetőt elkezd magyarázni az asztalon lévő ékszerekről. Engem csak a gitáros kulcstartó és nyaklánc foglalkoztat, amin a szívem megszakad, de egy "szükségem van erre?" kérdéssel inkább elmentünk onnan. Vagyis csak a papa kezdte mondani, hogy "ő ezekhez nem ért, amikor a nagy sörényüket lóbálják, és szól a tam-tam zene". Vagyis valami ilyen beszólás utalt a zenekaros pólókra, amit tovább mondott a nő, hogy ha jövő héten jövünk, akkor lehet hogy hoz.

Na, mindegy. Papa jól beégetett a "sörényüket rázó" emberekkel XDD

Én meg csak zavartan mosolyogtam, és inkább odébb álltam :DD

Aztán még beszélgettünk és mentünk haza. (vagyis hozzájuk)

Ott megebédeltünk, megettem a fél doboz fagyit, papa még beszélt a gondjairól, a családi gondokról, a pénz kiadásaikról, szóval mindenről. Végül pedig 3 előtt kikísért a buszmegállóíg (előtte még hüledeztek egy jót arról, hogy 13 évesen még nem utaztam egyedül buszon) és vártuk a buszt.

Aztán felültem, és életemben először utaztam busszal egyedül (háttal!) 20 kilómétert.

Már a szomszéd városban a hányinger és a szédülés kerülgetett (nem is tudtam, hogy ennyire jól bírom a háttal utazást!:D) de végre leszálltam.

Amúgy meg tök jó volt a papinál, meg kipróbáltam a hátmaszírozó gépüket, meg a legmaster-t.

Most viszont itt vagyok, és örülök, hogy ilyen sokat beszélgettem papával, és hogy jobban megismertem M. nénit, és jó nagymamám lehetne (na, nem azért. Nagyon is hiányzik a Mama. Szinte minden nap gondolok rá!:()

Na, és nektek milyen volt a hosszú Hosszúúúú hétvégétek??:D

Na. csoki mindenkinek!!!:DDD

Mrs. Bongiovi :D:D HIHI!!!

#8

Hihihi:D Csoki mindenkinek!

Húúúúú. a hetem tök pörgős volt:D

szerda: fúúú. most hirtelen nem ugrik be, mi volt. Jah! a bioszom 5 lett!! Jipiiii:D Ja, és délután bicikliztünk én, niki, meg a H. Klau. Húúú hulla lettem. Olyan sokat bicóztunk!Ráadásul, mikor haza mentem, kiderült, hogy itt voltak  papáák. Ajj. Ne má. Eljönnek felköszönteni, én meg nagyban csavargok. Ráadásul az ottalvást is megbeszélhettük volna. Ez nem fair!

csütörtök: Március 15. Nemzeti ünnep. Most pedig tartsunk egy perc csendes megemlékezést a március 15. blablabla. Huhúúú!!!! Hát mit csinálok én, meg az egész famíliám a nemzeti ünnepen, ahelyett, hogy a kötelező sulis ünnepélyen kéne ácsorognom??

Fát vágunk!

Jah. Hulla lettem. Pontosan 6 órát dolgoztunk, de így sem fejeztük be a területet. Ja! És képzeljétek! Annyira száraz volt az idő, hogy messze a hegyeken két erdőtüzet is láttunk. Na meg ugye mi is gyújtottunk, ami állandóan terjedt, ja és fújt a szél is. Így lapáttal ütögettük, én meg lapát hiányában a cipőmmel lépkedtem a tűzre. Húúú. Egyszer nagyon nagy lett a tűz, így az összes piánkat rálocsoltuk. Na, szóval a pipellőm tökre meleg lett, és marhára fájtak az ujjaim. Azt itthon nézem: leégett a bőr a nagylábujjaimról!!! WTF?? Na, mindegy :D

Péntek: Ma. Olvasás. Szent Johanna Gimi. All day, all night.

Délelőtt segítettek anyunak, és közben olvastam. Aztán délután átakartam menni Angihoz, de nem írt vissza, így a kerteben olvastam (na, mit?) aztán pedig dughagymát dugdostam :D A földbe. Na! Hééééj. Rossz az, aki rosszra gondol ;D

Aztán meg elvittem a Csokit sétálni. Huh! Tökre lefárasztott. Milyen erő van egyes állatokban?! Azt hiszem, Csoki szerez nekem pár ősz hajszálat, szinte minden sétánál. Hihi. Nagyszerű:D

Aztán meg mentem misére, ahol összesen 13-an (!!!) voltunk. Mondjuk azért mentem most, mivel holnap délután megyek papihoz meg az M. nénihez! Csak nem tom, hogy le-e vágassam a hajamat. Mondjuk 2 éve nyáron levágta, csak tök rövid lett, és meg elbőgtem magam. Azóta nem lett levágva, csak anya a végéből 2x, és így tök egyenes a vége. (Amúgy meg magamnak ha olyan kedvem van, egyszerűen elkezdem ollóval vágni. Így a fufrum kb 5 centivel rövidebb a hajamnál. Legalább nem annyira unalmas:D

Juj, alig várom a holnapot. Mondjuk anya még vacilál, hogy menjünk el a Szombatra vagy pedig az erdőre, csak mert hívtak, mert jön egy bácsi (akiért odavagyok, mert nagyon jól prédikál:D) de viszont akkor nem lesz befejezve az erdő.

Jujj alig várom már a holnapot. Mondjuk a telefonban alig hallottam valamit, mikor papával beszéltem, mert mindig kihangosítja, hogy M. néni is hallja, így a szoba másik végéből kiabálnak nekem. Szóval valami olyat mondtak (ha jól hallottam) hogy majd jönnek értem. Vagy nem tom. Mindenesetre bepakolok hamar. Úristen! De komolyan!! Szerintetek levágassam a hajam?? (M. néni fodrász:D)

Na, Csoki!!

Ui.: Na neeemááá! Nővérem n em tudta elindítani a nagy V-t (Vámpírnaplók♥) így nem néztük meg, de a bátyámnál megtudtuk volna nézni, csak ő meg aludt! ÁÁh ! Nincs igazság. Most akkor kiölte meg a tanácstagokat? mi lezs Damon és Elena románcával? Ja, és Jeremyvel??? hjajjj. I miss You!!!♥

Hihi (Virágos hangulatomban vagyok :D)

Friedaa:D

Birthday!!!:D

( a bejegyzést márc. 13-án kezdtem el írni, de csak ma tudtam befejezni. Március 13.:

Na, nem én lennék, ha reggel nem keltem volna fel kómásan. De most minden szó igaz!

Elkezdtem este nézni a Dr. Csontot, de csak az elejét:( Aztán meg fél kettőkor magamtól felkeltem (bezzeg ilyenkor kipattanok az éjszaka közepén, máskor meg két ébresztő kell a fülem mellé!) és vártam a 2:46-ot. Én hülye kissé félálmomban voltam, azt mondom: Jéé! 13 éves lettem. Na, de akkor miért nem ébresztett még a telefonom? Chhö... Szar kínai. Azt fél álmomban megnézem: még csak fél 2! Na, mindegy. 2:46 után meg persze nem tudtam vissza aludni... 4-ig!!! WÁÁÁÁ! Mit fetrengtem én. Teljesen kiment a szememből az álom.

Reggel sötét karikákkal ébredtem. Nővérem írt sms-t, anya meg felhívott.:D

Aztán suliban egy csomóan letámadtak, és Leilától kaptam egy csokit, meg Angelikától és Klautól pedig Milka csokit!♥:D (nem sok maradt belőle:P)

Aztán fizikán megírtuk a tz-t a nyomásból. Akkora 1-es lesz! ÁÁÁh. Nem is érdekel. Lekakilom.

Aztán föcin kikaptuk a TZ-t. 4-es lett:( de az egyik legjobb!

Na, és jött a töri. Persze seki sem akart felelni, így nem tudtam, kit válasszak. Aztán mondta a tanár, hogy mondjak egy számot, én meg a 13-ast mondtam. Az pedig a Lacika. Hááát... Szereztem neki egy 1-est! x)

Tesin a kínzószobában voltunk és ugróköteleztünk...

Aztán angolon meg alig haladtunk. A padtársammal meg a Klautól kapott Milka csokit faltuk órán. Nme vették észre :D Azt oda megyek O. hoz és megint mondom, hogy eldeformálódott a sérója, mire felvilágosított, hogy direkt van úgy. Ha-ha. Én is rájöttem. Aztán már vagy századszorra is végig kéreztem a csoportot (kivéve egy fiút nem) hogy nézik-e a VN-t de senki. O. azt mondta rá hogy ... (píííííííííííííííí) így konkrétan leordibáltam (!) hogy most azonnal, ha hazamegy, kapcsolja be a gépét, és nézze meg azonnal az első részt. Aztán ez újból megismételtem. Aztán újból. Végül kiindultam. Aztán Angelika megállított, hogy tök jó a Bon Jovi, mire én vállon ragadtam, és szó szerint neki löktem az O.-nak, és elkezdtem vele ordibálni, hogy "Komcsi??" "Meghallgattad a számukat?" . Szval nagyon király volt. O. elég furán nézett, amiért leüvöltöttem, miért nem nézi a VN-t, Angit pedig elkaptam, hogy tényleg szereti Bon Jovit????

Háhhá. Meg vagyok őrülvee:D:D:'DD

Aztán itthon még itthon volt az anya, és adott nekem egy csokor virágot!

Aztán kihívott a Leila, így kimentünk bicózni. Kihívtuk a Nikit, és találkoztunk az Erikkel, így felmentünk a játszira. Aztán meg elmentünk megnézni vmi lövészárkot. Azt ott "játszottunk". Vagyis csak ott voltunk.

Aztán elmentem anya elé az oviba, aztán jöttünk haza!

Anya kivette a tortát, és megvártuk míg leég a tűzijáték (vagy micsoda)

Aztán nővéremtől kaptam schoobidout (tudjátok, amit fonni kell) két 3D képet (amit kikell vágni, és összeragasztani) és még egy Laura könyvet.

Bátyámtól egy sprét.

Anyától eddig kaptam két (fekete) pulcsit és egy (fekete) kabátot. Most még kaptam egy szürke szandált, egy szív alakú párnát (amit ő varrt) csokit, és a SZJG 4, 5 -öt:D

Egész nap azt olvasom :D

Ráadásul este Angelika 3-szor (!!!) hívott és egyszer üzent hogy hívjam fel. Gondoltam, valami haláleset van, és támogatásra szorul, máskülönben nem hívják fel az embert 3-szor! Igazából semmi ilyesmi nem történt.

Azért hívott fel, hogy megkérdezze, mi lesz a föci tz-ben. Ami azért is vicces, ugyanis én olvastam föl a B-nek az egész feladatát, és nem tudtam a telefonba semmit sem mondani, másrészt pedig Angi egy "kicsit" stréber. Aztán megkérdeztem, hol tart a SZJG 1-ben, mire mondta, hogy valahol a közepén. Aztán mondta, hogy versenyezzünk ki olvassa ki hamarabb a könyvet. Hát.. az 1. rész vékonyabb, ráadásul ő sokkal tovább tart, mint én, de mindegy. Végül már 2 perce beszéltünk és a pénzem eléggé lement. De, mindegy.

Kíííííííírály szülinap volt!♥:D

Friderika13 (mostmár tényleg 13!):DD

JEREMY VISSZATÉR!!!

Csütörtök este van. Fél kilenckor egy lány épp kockul, az asztalon könyököl. Már 10 perce megy a Két pasi meg egy kicsi, de kockul tovább, ugy is csak az ismétlés megy.

Hát.. Gondolja: Menjünk fel a vampirnaplok.hu - ra.

Mi üti meg a szemét? Na, mi?

JEREMY VISSZATÉR!!!

Abban a pillanatban felpatten, és elkezdi olvasni. (részlet:)

"Jó hírrel szolgálhatunk a Jeremy rajongóknak. Julie Plec megerősítette, hogy Elena kisöccse még az évad vége előtt vissza fog térni Mystic Falls-ba..."

Úr Isten! Annyira izgatott vagyok, hogy még le is fotóztam! Jézusom!

Elhagyott az évad elején, mert Elena megkérte Damont, hogy igézze meg, aztán jött Kol, most ős is elhagyott, most pedig vissza jön JEREMY!!! Hát mégis szeret?! ♥

Tiszta szánalmas vagyok, de elkezdtem abban a percben ugrálni, és mosolyogva feküdtem le aludni is.

JEREMY VISSZATÉR!

Anyám! El vagyok ájulva!

Bon Jovi

Jon Bon Jovi. Kinek ne jönne be valami kép e név hallatán.

Születési nevén John Francis Bongiovi a  New Jersey állambeli Perth Amboy városában látta meg a napvilágot 1962. március 02-án.

A Bon Jovi rockegyüttest Jon Bon Jovi alapította 1983-ban.

A Bon Jovi felállása, mely nem változott egy évtizedig, a következő volt:

• Jon Bon Jovi - ének, gitár, szájharmónika
• Richie Sambora - gitár, háttérvokál, talkbox
• David Bryan - billentyűk, szintetizátorok, háttérvokál
• Tico Torres - dobok, cintányérok, ütőhangszerek
• Alec John Such (1983-1994) - basszusgitár, háttérvokál

2006-ban a Bon Jovi elnyerte a Grammy-díjat a "Legjobb country duett" kategóriában a Jennifer Nettles country-énekesnővel közösen előadott "Who Says You Can't Go Home" dallal

Íme az első számuk, a Runaway, ami nekem nem nagyon jön be, de azért berakom.

Ez a szám már jobban elnyerte a tetszésemet :D :

Az egyik kedvencem:

És íme a kedvenc Bon Jovi dalom, ami egyben a kedvenc számom, a kedvenc együttesemtől :D

És hogy miért is írtam ezt a bejegyzést róla?

Mert tegnap volt pont 50 éves!

És hogy hogyan ismerkedtem meg vele?

Pontosan 10 hónapja (asszem), az erdei táborban, ahova minden 6. osztály elszokott menni egy hétre. Na, erről az eseményről csinált az osztálytársam egy videót. És mi volt a háttérzene? Hát ez! Akkor egyszerűen szerelmes lettem ebbe a számba és Jon Bon Joviba is. :D

Íme a videó:

A videóban szereplő képek kb. harmadát én csináltam, páron rajta is vagyok, egyen szemtől szemben Klauval együtt, egy páron rajta van a fenekem, kezem sőt még a rózsaszín strand papucsom is :D

Ja, és azt a képet, amin 4 kéz egy szívet formáz, azon a jobb fölső kéz az enyim! És ott van az én drága papucsom széle is xD

Boldog (utó) születésnapot Jon Bon Jovi!

Na, ennyi mára.

Képek! Tetszenek?

Mai napom: Botrány, röhögés, beszólogatások...

Ez a beszólásom nagyon tetszik nekem. Nem is tudtam, hogy ilyen jókat tudok mondani:D

Máté: Tiszta pattanás a fejed!

Én: És? Nem áll jól nekem?

Háhhá:D Amúgy meg csak pár pattanásom van, mint minden ennyi idősnek. De én akkor is büszke vagyok erre a beszólásomra!

Amúgy a mai napom elég unalmasan telt... A botrány az volt, hogy amikor ofőn kibeszéltünk egyes embereket, az egyik bejött hozzánk és jól kiabált az egyik osztálytársunkkal. Síri csend volt az osztályban, közben ők ordítoztak egymással, végül Gabi néni teremtett rendet. Húúú...

Szerkesztettem egy képet, amit majd berakok infón háttéképemnek. Kérdés: Nektek tetszik? Nekem nagyon. EZ én vagyok. Rajta van minden, amit szeretek. Lécci ne lopd, mert én szerkesztettem. köszi:D

Ha akarjátok, csinálhatok nektek is ilyet, mert most letöltöttem egy képszerkesztő programot, a Photoscape-t.

Link, ahonnan letöltheted: http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/photoscape-free-v3-3--magyar--KQ13.html

Na, ennyit a máról... Angol óráról nem is akarok beszélni... A drága Zsófika és Fannika megint leteremtett. A maguk stílusában. Leszarom!

A mai sokk vagy traumám az volt, hogy tesin láttam az ablakból kinézve egy mentős kocsit elmenni, és utána pedig egy tűzoltót.

Mondjuk tegnap hazafelé is láttam a tűzoltókat, de lassan mentek és nem is szirénáztak. Láttam, hogy megbámultak, gondoltam felismernek. Arra is gondoltam, hogy integetek nekik, de inkább nem:)

Szeretem a tűzoltókat! Az egyik elképzelésem (az állatos dolog után...) az, hogy tűzoltó leszek ha nagy leszek.

Ja, és csináltam Klaunak is egy képet. Tessék Klau:

remélem tetszik:D:D

Na, jól alukáljatok!

Friderika13 x)